logo

Visegrádiak versenyképessége 2021 (1. rész)

Az IMD 2021. június 17-én publikálta 2021. évi Versenyképességi Évkönyvét, amelyből kiderül, hogy nagy harc folyik a legversenyképesebb gazdaságok között. Idén a dobogó legfelső fokán Svájc szerepel, követi őt Svédország és Dánia. Ez a kis írás a Visegrádiak (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) gazdasági teljesítmény felől vizsgált versenyképességének alakulásába enged betekintést.

Mi is a versenyképesség?

A versenyképességi elemzés lényegében azt nézi, hogy vajon az egyes nemzetek és vállalataik hogyan voltak képesek az adott időszakban – és nagyjában-egészében milyen további képességük van – menedzselni kompetenciáik teljes vertikumát annak érdekében, hogy hosszú távú prosperitást érhessenek el. Ez a felfogás tükröződik a svájci IMD üzleti iskola Versenyképességi Kutató Központja által évről évre kiadott Versenyképességi Évkönyvben is.

Az IMD Versenyképességi Évkönyve

A világhírű IMD svájci üzleti iskola Versenyképesség Központja (IMD World Competitiveness Center) 1989 óta teszi közzé Évkönyv formájában versenyképességi rangsorát. Ebben összesen 255 indikátorra építenek és 64 ország relatív rangsorát adják.

A 2021-es kiadvány – az Évkönyv módszertani hagyományát követve – négy átfogó tényezőre bontja az adott ország versenyképességi kontextusát:

  • Gazdasági teljesítmény – Milyen az adott ország makrogazdaság teljesítménye?

  • Kormányzati hatékonyság – Mely kormányzati politikák támogatják az adott ország versenyképességet?

  • Üzleti hatékonyság – Stimulálja-e az üzleti környezet a vállalatokat innovációra, profitabilitásuk növelésére?

  • Infrastruktúra – Milyen minőségű az alap infrastruktúra, a technológiai-, humán erőforrás, mennyire segítik a versenyképességet a tudományos ismeretek?

A 2021. évi kiadványból átfogó képet kaphatunk a Visegrádi országok versenyképességének alakulásáról, ahol is azt látni, hogy az élen Csehország (34) szerepel, őt követi Magyarország (42), majd Lengyelország (47) és Szlovákia (50).

A Visegrádi országok versenyképessége: a gazdasági teljesítmény felől

A következőkben a V4 országokra koncentrálunk úgy, hogy az Évkönyv föntebb említett 4 átfogó pillére közül a gazdasági teljesítményt vesszük górcső alá.

Csehország a rangsor 34. tagja, ekképpen a V4 csoport legversenyképesebb gazdasága maradt (2014 óta őrzi ezt a státuszát, ugyanakkor relatív pozíciója a 2013-2014-es szintekről csak átmenetileg sikerült feljebb mozdulnia). A cseh eset kiválóan szemlélteti, hogy a rangsor relatív pozíciókról szól, a környezet változékonysága lehetővé teheti a helyben maradást. Csehország közvetlen környezetében lévő országokkal nagy változások történtek a 2019-2021-es pozíciók tekintetében: Ciprus a 41. helyről a 33-ra került, Észtország a 35-ről a 26. helyre, Szaúd-Arábia a 26. pozíciót vesztette el és foglalta el a 32-et, de ott van Indonézia is, ahol a 32. helyet a 37-ik váltotta. Ebből fakadóan úgy fest a dolog, hogy Svejk, a derék katona országának versenyképessége úgy tud stagnálni, hogy mindeközben a romlás dominálja az egyes aldimenziókat, így a gazdasági teljesítményt is.

A gazdasági teljesítmény tekintetében (lásd 2. ábra) hét helyes visszaesést mutat (16-ról a 23. helyre). Mind a hazai gazdasági növekedés (28-ról 35-re), mind a nemzetközi tőkebefektetések (33-ról 35-re), mind pedig a foglalkoztatás (4-ről 9-re) terén érzékelhető a leszálló pálya. Igaz ugyan, hogy a csehek előtt álló legfontosabb kihívások között nem találjuk meg a napjaink egyik legsürgetőbb problémájaként emlegetett egyenlőtlenségek kérdését (GINI együtthatója alapján a 64 ország közül ezüstérmes helyezést ér el a cseh gazdaság, a mutató Szlovákia esetében szintén nagyon alacsony). Viszont, nyugodtan megemlíthetőek olyan kihívások, mint a globális gazdaság és konkrétan a német gazdaság fejlődésével kapcsolatos bizonytalanság, a koronavírus elleni védőoltások beadásának felgyorsításának és a mutációk elkerülésének feladata, ezekkel összefüggésben relatíve magasan tartani a gazdasági szabadságot, illetve egy fenntartható és működő politikai konszenzus kialakítása a 2021-es általános országgyűlési választások után.

Lengyelország nemzetközi versenyképessége alapvetően leszállóágban van. Látványos romlás következett be az elmúlt évek során (a 2018. évi 34. helyről 2021-re a 47. helyre csúszott vissza). A lengyel gazdaság a többi Visegrádi országgal összevetve a legnagyobb belső piaccal, így a legtöbb belső kihasználatlan kapacitással rendelkező ország (a 64 vizsgált ország között foglalkoztatás tekintetében a 2020. évi 35. helyről feljavult a 7. (!) helyre). Nem is lepődhetünk meg azon, hogy gazdasági növekedése sem a 2008-as válságot követő Nagy Recessziónak, sem a COVID-19 pandémiának nem esett áldozatául (2020-ra a visszaesés -2,7%, ami alig a fele a többi V4 ország megfelelő adatához képest). Ez magyarázza, hogy a gazdasági teljesítmény dimenziójában két helyes javulást volt képes fölmutatni a lengyel gazdaság (a 2020. évi 29. pozícióból a 27. helyre javult 2021-re). A lengyel versenyképességi romlás mögött tehát nem a gazdasági teljesítmény pillére a felelős, hanem elsősorban a kormányzati és üzleti hatékonyság pillérek.

Magyarország az Évkönyv 42. helyére zárkózott fel, ami 5 helyes javulást jelent a 2020. évi pozícióhoz képest. Hazánk ezzel a V4 csoport második legversenyképesebb tagjává vált Csehország (34) után. A relatíve számottevő versenyképességi erősödést főleg a gazdasági teljesítmény dimenziója húzta (a 2019. évi 46. helyről 2020-ra a 19., majd 2021-re a 8. helyre sikerült felkapaszkodni), amit elsősorban a nemzetközi tőkebefektetések (a 2020-as 40. helyről 2021-re a 18. pozícióba), illetve a foglalkoztatási adatok előnyös volta (a 2020-as 20. helyről 2021-re a 13. pozícióba) magyaráz a legjobban (miközben a hazai gazdaság növekedési teljesítménye a 18. helyről visszacsúszott a 40. helyre).

Szlovákia a rangsor 50. helyét ostromolja, azzal együtt, hogy ily módon a V4-ek legrosszabbul teljesítő tagja, a szlovák gazdaság egy relatíve hatalmas korrekciót hajtott végre (előző évek romló tendenciája tört most meg, és az 57. helyről sikerült feljebb kerülni a ranglétrán). Egy olyan gazdaságban, ahol a Vezetői véleményfelmérés, a makro- és mikroszintű társadalmi- és gazdasági adatok, a szakértői elemzések és a napi aktuálpolitikai döntések alapján leszögezhető, hogy hiányzik a kormányzati reformkezdeményezés; ahol nincs elégséges finanszírozási háttér a kis- és közepes méretű vállalkozások innovációjának és modernizációjának a megtámogatásához (Szlovákia a lemaradó innovátorok közé sorolható az Európai Bizottság Innovációs Irányítótáblájának 2021. évi kiadásában, de oda sorolható a lengyel, vagy magyar gazdaság is, míg a cseh mérsékelt innovátornak felel meg[1]); ahol relatíve gyenge a szabályozói környezet, ott nemzetközi összevetésben az oktatási intézmények minősége is csak vérszegényebb lehet, ami az emberi tőke minőségi fejleszthetőségét tevőlegesen akadályozza[2], ezzel megbéklyózza a sikeres digitális transzformációt.

Zárszó

Ahogy azt láttuk, a V4-ek nem alkotnak homogén tömböt. A versenyképesség pedig efemer természetű is lehet, vagyis sokat kell tenni érte. A V4-ek versenyképessége azon áll vagy bukik, hogy képesek-e a fenntartható, inkluzív és minőségi növekedés felé navigáló lépésekben megállapodni és azokat hosszabb távon implementálni.

Ez a bejegyzés eredetileg a LUDECON Blog felületén jelent meg. 

[1] Lásd: Európai Bizottság (2021).

[2] Az egyetemi oktatás indikátorában Szlovákia a rangsor 62. helyén szerepel.

Olivér Kovács Ph.D is a Hungarian economist specialised in the research fields of sustainable development, fiscal sustainability, innovation and innovation policy.

Leave a Reply

*