logo

Gyors növekedésű vállalatok – Gazellák a Vállalatkertben

gazelle

Elindult a középvállalati fejlesztési program, amelyben nagy hangsúlyt kapnak az úgynevezett gazellák, azaz a gyors növekedésű vállalatok. A következőkben megnézzük, hogy: 1) Mitől számít gazellának egy vállalkozás? 2) Mifélék is a gazellák? 3) Milyen kondíciókat mutatnak az európai kontinensen?
1) MITŐL SZÁMÍT GAZELLÁNAK EGY VÁLLALKOZÁS?
A gazella szót először David Birch használta[1]. Eredetileg olyan gyors növekedésű kis-és fiatal (20 foglalkoztatottnál kevesebb, 4 évnél fiatalabb vállalkozásokra alkalmazta, amelyek gyors iramú bevétel növelésre képesek (évente minimum 20%-os növekedés).
Elefántoknak nevezte a nagyvállalatokat, amelyek lassabban, nehézkesebben reagálnak a kihívásokra, a változásokra, ugyanakkor a tömegük, méretük miatt nehezebben elpusztíthatóak. Egerekként jellemezte az olyan kisvállalkozásokat, amelyeknek nem célja a növekedés, inkább csak az önfenntartás (és ez nem hiba: természetesen ilyen vállalkozásokra is szükség van a gazdasági ökoszisztéma kényes egyensúlyában).
Birch 1994-ben már úgy látta, a méret kevésbé lényeges: „ezek a gazellák gyorsan mozognak a kis és a nagy méret között – különböző időben, bármelyik irányban – és csak a méret alapján kategorizálni őket azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyjuk legfontosabb jellemzőiket: a nagyfokú innovativitást és a gyors foglalkoztatás-növekedést.”[2] A gazellák tehát olyan vállalkozások, amelyek hirtelen tudnak nagyra – de legalábbis közepesre – nőni, de akár vissza is eshetnek (időszakosan vagy teljesen) a növekedésben. Sokuk nem is éri meg a teljes „felnőttkort”, hamarabb elpusztul, de a növekedési periódus alatt látványos ugrásokra képes.
Az eredeti hármas (egér, gazella, elefánt) állat felállás után az állatkerti taxonómia hirtelen nagyon népszerű lett, újabb és újabb állatfajok jelentek meg. Gorillának nevezzük azokat az újonnan alapított vállalatokat, amelyek nagyon gyorsan megnőnek és a nemzetközi piacon is erőpozícióba kerülnek.[3] A legvágyottabb trófea természetesen – ritkasága miatt – az egyszarvú. Az unikornis olyan frissen alapított vállalat (start-up), amely 1 milliárd dollár feletti értékkel bír, legtöbbjük a high-tech szektorban található – ezt a kifejezést még 2013-ban alkotta meg Aileen Lee kockázati-tőke befektető.[4]
A sikeres vállalkozások definíciói
A nemzetközi statisztikák zöme az árbevétel vagy a foglalkoztatás növekedése szerint definiálja a gyorsan növekvő vállalkozások kategóriáit. Az Eurostat két definíciót használ:
A gyors növekedésű vállalkozás (legalább 20%-kal): olyan vállalkozás, amely átlagos éves növekedése több mint 20% egy hároméves periódus alatt. A növekedést mérhetjük foglalkoztatottak számában vagy árbevételben is.”[5]
Illetve:
A gyors növekedésű vállalkozás (legalább 10%-kal): olyan vállalkozás, amely átlagos éves növekedése a foglalkoztatottak számát tekintve több mint 10% egy hároméves periódus alatt, feltéve, hogy a kiinduló évben több mint 10 foglalkoztatottal rendelkezett.”[6] E statisztikákhoz a 10 főnél kisebb vállalatokat nem veszik figyelembe, hiszen ott 1-2 ember felvételével is meg lehet akár duplázni, triplázni a foglalkoztatást, és ez nagyon megnehezítené a statisztikák hasznos kiértékelését, gazdaságpolitikai hasznosítását.
Milyenek tehát a gyors növekedésű vállalatok? Ahogy a nyílt és dinamikus társadalmi-gazdasági innovációs ökoszisztéma fejlődött, úgy homályosodott el közben az eredeti Birch-i definíció egyetemes alkalmazhatósága.[7][8]
A mai modern innovációs ökoszisztémában – amely az információs forradalomból nőtte ki magát, s ami lassanként digitális gazdasággá formálódik – gyors növekedésű vállalatnak tekinthetők:
  • a kockázat-kereső és értékteremtő mentalitású, a gyors növekedés mellett elkötelezett menedzsmenttel rendelkező[9],
  • többnyire fiatal, de ritkán teljesen újonnan alapított (start-up), gyakran már komoly piaci tapasztalatokkal rendelkező
  • inkább közepes méretű[10], semmiképpen sem mikrovállalkozás,
  • valamennyi szektorban megtalálhatóak, s amelyek állapota időben instabil: gyors növekedésre is képesek (nem feltétlen innovációk révén), de visszaesések is tarkítják életciklusukat[11][12].
2) MIFÉLÉK A GAZELLÁK?
Aki gazella típus, az egyedi jellemvonásokkal rendelkezik, amelyek komoly potenciált jelenthetnek a vállalkozásoknak és cégeknek egyaránt.
Föntebb körbejártuk, hogyan definiálhatjuk a gyors növekedésű vállalkozásokat, a gazellákat, ezúttal a jellemvonásaikat próbáljuk meg felrajzolni. Az elmélet és a gyakorlati megfigyelések alapján kijelenthetjük, hogy az innovatív gazellák növekedése nem egyenletes, ők maguk is igen heterogének[13], időről-időre pedig növekedési fordulatokkal találkoznak. Fejlődésük és növekedésük tehát meglehetősen komplex (nincs egyetlen izolálható faktor, ami növekedési gyorsuláshoz vezetne, hanem tényezők időbeli összjátékáról van szó)[14]. Jellemvonásaik épp ezért is csak egymást kiegészítve, egymásra hatva, egymástól kontextuálisan és dinamikusan függve értelmezhetőek.
A gazellák jellemének kiaknázása a vállalkozásban
A cégvezetés motivációjában a gyorsabb növekedésnek meg kell jelennie, és annak le kell fordítódnia a vállalati működés különböző dimenzióiban a hétköznapi praktikák nyelvére (pl. döntéshozatali decentralizáció, laposabb és rugalmasabb szervezeti koncepció, nemzetközi orientáció[15], alternatív finanszírozási formák feltárása és kiaknázása, tehetséggondozás, tudás- és teljesítménymenedzsment fejlesztése, szervezeti innovációk stb.).[16] Továbbá, több mint harminc év kutatási eredményei is azt közvetítik, hogy a cégvezetés menedzsment képességei/készségei, korábbi munkahelyeken szerzett tapasztalata és tudása, valamint kapcsolati hálója meghatározó jelentőségű a gazellává válási folyamatban.[17]
Másrészt, a rugalmas, a kritikus periódusokat is kibíró üzletmenet (pl. likviditás biztosítása, munkafolyamatok átszervezése, kiszervezése, új típusú foglalkoztatási formák alkalmazása[18] stb.) segíti a tanulási folyamatot, így javítja az ellenálló képességet.[19][20] Az ügyfelekkel/vevőkkel történő kapcsolattartás, a partneri hálózat közelsége[21], a kapcsolatok száma mind meghatározzák az adott gazella növekedési potenciálját (pl.: lecsökkenteni az információs aszimmetriákat, a visszacsatolások (feedbacks) segítik a jobb és ügyfél igényeihez igazított termék- és szolgáltatáspaletta biztosítását stb.).
A gyors növekedés többi esszenciája
A tárgyi eszközök mellett, a gazelláknál az immateriális eszközök (tudástőke) elérhetősége, azok bővíthetőségének lehetősége és a gyors-növekedés melletti elkötelezett belső motivációja[22] is kulcs sikerkritériuma a gyors növekedésnek (tipikusan több a magasabb iskolai végzettséggel, akár PhD-fokozattal rendelkező alkalmazott a gazelláknál)[23].
A gazellák nem vákuumban és főleg nem csupán lokális piacokon léteznek az új hálózatos tudásgazdaságban[24], így lehetőség nyílik arra, hogy ne a szerves és lassú fejlődési pályát kövessék[25], hanem hirtelen ugrással egyből a gyors növekedés kategóriájába kerüljenek. Globálissá válni és nagy klienskört építeni az összeköttetésekkel átszőtt globális világgazdaságban ma már könnyebb, ugyanakkor a krízishelyzetek több csatornán keresztül tudják érinteni a vállalkozásokat, ezért a kockázatok is növekedtek. Értelemszerűen adódik az az empirikusan igazolt sejtés, hogy a gyors növekedést többnyire képtelenek tartósan fenntartani. Ez azonban nem jelenti, hogy nem fontosak gazdasági a ökoszisztémánkban.
3) GAZELLÁK EURÓPÁBAN
Mindezek után nézzük meg azt a kérdést, hogy vajh milyen kondíciókat mutatnak az európai kontinensen? Az európai gazellák túlélési rátája fokozatosan romlott az elmúlt években, pedig jónéhányuk kapott lehetőséget a munka piacán. Információk és statisztika a gazella típusú vállakozások háza tájáról.
Az európai gazdaság tekintetében elmondhatjuk, hogy a gyorsan-növekvő vállalkozások (a legalább évi 10%-os növekedést mutató cégek) kiemelkedően fontos alkotóelemei a társadalmi-gazdasági fejlődésnek és a gazdasági növekedésnek. A 2008-as válságot követő Nagy Recesszió időszakát követően e vállalatok bizonyultak rugalmasabbnak, ellenállóbbnak.
2014-ben az EU28-ban körülbelül 145 ezer ilyen vállalatot lehetett regisztrálni (10%-os éves bővülés, min. 10 munkavállalóval rendelkező cégek), ami az összes vállalkozás 9,2%-a volt és több mint 12 millió embernek adtak munkát. Csak összevetésként: az EU ipara körülbelül 2,1 millió vállalatot takar, akik 33 millió főnek adnak munkát. 2015-re a gazellák száma már közel 158 ezer volt, arányuk 9,9%-ra nőtt az összes vállalkozáson belül, s körülbelül 13,5 millió ember kapott munkalehetőséget.
Hova koncentrálódik a gazellák oroszlánrésze?
A különböző ágazatokat vizsgálva azt látjuk, hogy az információ-alapú tudásgazdaságban a gazellák oroszlánrésze a szolgáltatási szektorokban koncentrálódik az EU-ban.[26] A gazellák esetében dominál az IKT (információs-kommunikációs technológiák) szektor (15,3%), ezt követik az adminisztrációs és szolgáltatást támogató tevékenységek (14%), majd a szállítás és raktározás (12%) következik, végül pedig az egyéb szakértői, tudományos és technikai tevékenység (11,3%) képvisel jelentősebb szeletet a gazellák ágazati fókuszán belül. A termelői/gyártói szektor csak a középmezőnyben van 8,9%-os arányával.[27]
Sajnos, az európai gazellák túlélési rátája fokozatosan romlott az elmúlt években (2015-ben 10-ből csak 7 “élte meg” a 3. évet – természetesen ez különböző szektorokban eltérő mintázatot mutat). Ráadásul, a termelékenységi javulás egyre számottevőbb gyengülése vérszegény beruházási aktivitással párosul, ami a kibocsátás és az életszínvonal további emelése elé görget nagy akadályt. S míg zajlik a negyedik ipari forradalom, a gyártási/termelői szektort fel kell készíteni rá, különösen Európában, ahol a gyors-növekedésű vállalatok elsősorban a szolgáltatási szektorokban koncentrálódnak. E tekintetben a gyors-növekedésű vállalatokra fókuszáló szakpolitika helyénvalónak tűnik, mi több nélkülözhetetlennek a gyártási szektorbeli arányuk és túlélési rátáik növelése érdekében.

 

Hivatkozásjegyzék, jegyzetek:
[1] Birch, D. L. (1979): The Job Generation Process. MIT Program on Neighborhood and Regional Change, Massachusetts Institute of Technology, Cambridge, MA.
[2] Birch, D. L. – Medoff, J. (1994): Gazelles. Megjelent: Solmon, L.C. – Levenson, A. E. (szerk.) (1994): Labor Markets, Employment Policy and Job Creation, Boulder: Westview Press, 159-168.o.
[3] Owen, G. (2004): Where Are the Big Gorillas? High Technology Entrepreneurship in the UK and the Role of Public Policy. Discussion Paper Interdisciplinary School of Management. London School of Economics, London
[4] Lee, Aileen (2013). “Welcome To The Unicorn Club: Learning From Billion-Dollar Startups”. TechCrunch. https://techcrunch.com/2013/11/02/welcome-to-the-unicorn-club/ Letöltve: 2018.02.12.
[5] A high-growth enterprise (growth by 20 % or more) is an enterprise with an average annualised growth greater than 20 % per year over a three-year period. Growth can be measured by the number of employees or by turnover. http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Glossary:High-growth_enterprise
[6] A high-growth enterprise (growth by 10 % or more) is an enterprise with average annualised growth in number of employees greater than 10 % per year over a three-year period (t – 3 to t) and having at least 10 employees in the begining of the growth (t – 3). http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Glossary:High-growth_enterprise
[7] A gazellák precíz és időtálló definiálása nehezebbé vált. Brännback és szerzőtársai (2014) rámutat, hogy a magas növekedés nem feltétlenül jár együtt magas technológia tartalommal és magas munkahelyteremtő képességgel.
[8] Brännback, M. – Carsrud, A. L. – Kiviluoto, N. (2014): Understanding the Myth of High Growth Firms. The Theory of the Greater Fool. Springer, ISBN 978-1-4614-9457-7
[9] Lásd: Gundry, L. K. – Welsch, H. P. (2001): The ambitious entrepreneur: High growth strategies of women-owned enterprises. Journal of Business Venturing, 16. évf., 5. szám 453-470. o, Tomenendal, M. (2014): Explaining Rapidly Growing Companies – the „Berlin Innovation and Growth (BIG) Model“. Strategic Leadership Review, 1. évf., 2. szám 15-21. o., Tomenendal, M. – Raffer, C. (2016): Tracing gazelles: An exploration into identities of rapidly growing companies. Megjelent: Dörrenbächer, C. – Tomenendal, M. – Stanske, S. (szerk.) (2016): Organizational identity and firm growth: properties of growth, contextual identities and micro-level processes. London: Palgrave Macmillan, 107-136. o.
[10] Lásd: Henrekson, M. – Johansson, D. (2010): Gazelles as job creators: a survey and interpretation of the evidence. Small Business Economics, 35. évf., 2. szám 227-244. o.; Coad, A. – Daunfeldt, S-O. – Hölzl, W. – Johansson, D. – Nightingale, P. (2014): High-Growth Firms: Introduction to the Special Section. Industrial and Corporate Change, 23. évf., 1. szám 91-112. o., Ács, Z. – Parsons, W. – Tracy, S. (2008): High-Impact Firms: Gazelles Revisited. Small Business Research Summary, Advocacy: The Voice of Small Business in Government. U.S. Small Business Administration No. 328.
[11] Gazellák nem feltétlen innovatívak és nem csak a high-tech szektorok szereplői. Moreno, F. – Coad, A. (2015): High-Growth Firms: Stylized Facts and Conflicting Results. Megjelent: Corbett, A. C. – Katz, J. A. – McKelvie, A. (szerk.) (2015): Entrepreneurial Growth: Individual, Firm, and Region. Advances in Entrepreneurship, Firm Emergence and Growth, 17. kiadás. Emerald Group Publishing Limited, 187-230. o.
[12] A növekedés ciklikussága és a növekedési ugrások mértéke nem normális eloszlást követ (Coad et al. 2013), hanem inkább hatványtörvényt, azaz megjósolhatatlan (Crawford et al. 2015). Ezt a vállalkozó innovációs tevékenysége eredményezi, ami távol-egyensúlyi állapotokat szül, ahogy azt Joseph A. Schumpeter már 1912-ben bemutatta. Coad, A. – Frankish, J. – Roberts, R. G. – Storey, D. J. (2013): Growth Paths and Survival Chances: An application of Gambler’s Ruin theory. Journal of Business Venturing, 28. évf., 615-632. o., Crawford, C. – Aguinis, H. – Lichtenstein, B. – Davidsson, P. (2015): Power Law Distributions in Entrepreneurship: Implications for Theory and Research. Journal of Business Venturing, 30. évf., 5. szám 696-713. o.
[13] Mason, C. – Brown, R. (2013): Creating good public policy to support high-growth firms. Small Business Economics, 40. évf., 2. szám 211-225. o.
[14] St-Jean, E. – Julien, P-A. – Audet, J. (2008): Factors associated with growth changes in „gazelles”. Journal of Enterprising Culture, 16. évf., 2. szám 161-188. o.
[15] Keen és Etemad (2012), vagy Nylund és szerzőtársai (2016) az export-orientációt, illetve a nemzetköziesedést növekedés-előrejelző folyamatnak tekintik. Az ezt tudatosító dinamikus menedzsment-szemléletet emeli ki Parker és szerzőtársai (2010). Keen, C. – Etemad, H. (2012): Rapid growth and rapid internationalization: The case of smaller enterprises from Canada. Management Decision, 50. évf., 4. szám 569-590. o., Nylund, P. A. – Hernandez, X. F. – Serrat, N. A. – Portet, X. G. – Freixanet, M. F. – Aliberch, A. S. (2016): High-Growth Firms in Low-Growth Regions: Internationalization as a Predictor of Growth. International Business Management, 10. évf., 4. szám 320-323. o., Parker, S. C. – Storey, D. J. – van Witteloostuijn, A. (2010): What happens to gazelles? The importance of dynamic management strategy. Small Business Economics, 35. évf., 2. szám 203-226. o.
[16] Ott sikerült túlnyomóan magas növekedést elérni, ahol a menedzsment glóbusztudattal bírt és nem csupán egy szűk niche piacra összpontosított. Lásd: Senderowitz, M. – Klyver, K. – Steffens, P. (2016): Four years on: are the gazelles still running? a longitudinal study of firm performance after a period of rapid growth. International Small Business Journal, 34. évf., 4. szám 391-411. o., és McKelvie, A. – Brattström, A. – Wennberg, K. (2017): How young firms achieve growth: reconciling the roles of growth motivation and innovative activities. Small Business Economics, 49. évf., 2. szám 273-293. o.
[17] Lásd Wennberg (2013) áttekintő munkáját. A gazellává válási folyamatban a korábban másutt megszerzett tudás relevanciájáról szól Lehtoranta (2010) elemzése, míg a menedzselési tevékenység minőségét (pl. folyamat és szervezeti innovációk szorgalmazását és végrehajtását) húzza alá gyorsan növekvő mikrovállalkozások esetében Hendrickson és szerzőtársai (2016). Wennberg, K. (2013): Managing High-Growth Firms: A Literature Review. Background Paper, International Workshop on “Management and Leadership Skills in High-Growth Firms”. Varsó, 2013.05.06., Lehtoranta, O. (2010): Knowledge flows from incumbent firms to newcomers. The growth performance of innovative SMEs and services start-ups. VTT Technical Research Centre of Finland, VTT Working Paper No. 143, Hendrickson, L. – Bucifal, S. – Balaguer, A. – Hansell, D. (2016): Employment Dynamics of Australian Entrepreneurship: A Management Perspective. Technology Innovation Management Review, 6. évf., 6. szám 33-40. o.
[18] Az emberi erőforrás menedzsment fejlesztése, a felső végzettséggel rendelkezők alkalmazása, a munkaszerződések változatos jellege (teljes-, részleges, távmunka stb.) a gyors növekedéssel összefüggésben áll. Lásd: Lopez-Garcia, P. – Puente, S. (2012): What makes a high-growth firm? A dynamic probit analysis using Spanish firm-level data. Small Business Economics, 39. évf., 4. szám 1029-1041. o.
[19] Az innovatív gazellák specifikus jellemzőjéről lásd még: Antic, M. – Semenchuk, N. (2011): Specificity of Innovative Gazelles. Infuence of Access to Finance Networking and Knowledge Base on Innovativeness. Lund University. Elérhető: http://lup.lub.lu.se/luur/download?func=downloadFile&recordOId=1977488&fileOId=2436145 Letöltve: 2017.11.15.
[20] A finanszírozási rugalmasság alternatív eszközökkel történő biztosítása is elősegíti, hogy a gazellák létre tudjanak jönni és fenn tudjanak maradni. Lásd: Guillamón, C. – Moral-Benito, E. – Puente, S. (2017): High Growth Firms in Employment and Productivity: Dynamic Interactions and the Role of Financial Constraints? Banco de Espana Working Paper No. 1718, OECD (2015): New Approaches to SME and Entrepreneurship Financing: Broadening the Range of Instruments. OECD, Párizs.
[21] Lásd: Wynarczyk, P. – Watson, R. (2005): Firm Growth and Supply Chain Partnerships: An Empirical Analysis of U.K. SME Subcontractors. Small Business Economics, 24. évf., 1. szám 39-51. o., Mohr, V. – Garnsey, E. – Theyel, G. (2014): The role of alliances in the early development of high-growth firms. Industrial and Corporate Change, 23. évf., 1. szám 233-259. o.
[22] Lásd: Schuon, S. – Triebel, C. – Bauer, A. – Günther, B. – Meier, M-J. (2017): Schnelles Wachstum junger Unternehmen: Herausforderungen und organisationale Maßnahmen zur Förderung der nachhaltig intrinsischen Motivation von Mitarbeitern am Beispiel der Firma Stylight. Megjelent: von Au C. (szerk.): Anreizsysteme für Leadership-Organisationen. Leadership und Angewandte Psychologie. Springer, Wiesbaden. 133-156. o.
[23] Lásd: Almus, M. (2002): What Characterizes a Fast-Growing Firm? Applied Economics, 12. évf., 1. szám 1497-1508. o., Eckhardt, J. T. – Shane, A. S. (2011): Industry Changes in Technology and Complementary Assets and the Creation of High-Growth Firms. Journal of Business Venturing, 26. évf., 4. szám 412-430. o.
[24] Például a finnországi nagyhatású vállalkozások (high-impact SMEs) – amelyek gazelláknak tekinthetőek – többnyire egyszerre több régióban vannak jelen, méretüket tekintve pedig inkább a közepes méretű kategóriába esnek. Bővebben lásd: Ranti, T. – Gronlund, M. – Burstrom, T. (2016): Finnish High-Impact ICT SMEs and Ecosystems. Economic and Social Development: Book of Proceedings; Varazdin Development and Entrepreneurship Agency. 496-507. o.
[25] Brown, R. – Mawson, S. – Mason, C. (2017): Myth-Busting and Entrepreneurship Policy: The Case of High Growth Firms. Entrepreneurship & Regional Development, 29. évf., 5-6. szám
[26] Bleda és szerzőtársai (2013) bemutatják, hogy nem a high-tech szektor a domináns, gazellák vannak mindenütt, de főleg a szolgáltatási szektorban. Bleda, M. – Morrison, K. – Rigby, J. (2013): The Role and Importance of Gazelles and Other Growth Firms for Innovation and Competitiveness. Megjelent: Cox, D. – Rigby, J. (szerk.) (2013): Innovation Policy Challenges for the 21st Century. Routledge, London. 36-63. o.
[27] 2015-ös adatok, Eurostat.
A cikkek eredeti megjelenési helye a http://hgcakademia.hu weboldal.